Mielőtt skálázni kezdünk: öt kérdés, amelyen egy AI-projekt jövője múlhat
Egy AI-projekt könnyen elindulhat egy ígéretes ötlettel. Van üzleti probléma, rendelkezésre áll a technológia, elkészül az első pilot, és az eredmények is biztatónak tűnnek. A nehezebb döntések gyakran ezután érkeznek: érdemes-e továbbvinni a use case-t, milyen eredmény igazolja a beruházást, elbírja-e a technológiai környezet az üzemszerű működést, hogyan illeszkedik a megoldás a meglévő adatokhoz és rendszerekhez, és megvannak-e azok a szervezeti feltételek, amelyek mellett a pilotból ténylegesen használt szolgáltatás válhat.
A TechShow X. két napján Révész Róbert és Sepsy Károly, a TC2 vezetői ennek az útnak két különböző rétegét bontják ki. Az egyik oldalon a technológiai alapok és az architektúra, a másikon a use case-választás, az üzleti eset, a mérés és a szervezeti felkészültség kerül fókuszba.
Melyik use case-ből érdemes valódi AI-projektet építeni?
Az első döntés sokszor meghatározza az egész projekt pályáját. Sepsy Károly, a TC2 üzletfejlesztési igazgatója az „AI-bevezetés a gyakorlatban: a pilottól a mérhető eredményig” workshopon abból indul ki, hogyan választható ki az első olyan AI use case, amely üzemszerűen is skálázható. A résztvevők azt is végigveszik, mely választások vezetnek tipikus zsákutcába.
Ez pénzügyi intézménynél különösen fontos. Egy látványos demo még keveset mond arról, hogy a megoldás mekkora üzleti problémát old meg, milyen gyakran használható, mennyi ember munkáját érinti, és milyen költséget vagy kockázatot képes csökkenteni.
Miből látszik, hogy valóban megéri?
A következő feladat az üzleti eset felépítése. Mennyibe kerül a jelenlegi folyamat? Mennyi időt takaríthat meg az AI? Hogyan változik a minőség? Milyen új kapacitás szabadul fel? Hol jelentkezik tényleges pénzügyi eredmény?
Sepsy Károly workshopja ezekhez a döntésekhez konkrét mérési keretet ad: költség-, idő- és minőségmutatókon keresztül vizsgálják, hogyan tehető védhetővé egy AI-projekt üzleti esete.
Elbírja-e az infrastruktúra azt, amit a pilot megígért?
Ezen a ponton kapcsolódik be Révész Róbert, a TC2 vezérigazgatója. Az „Innováció a felszín alatt: mire épülnek a következő banki megoldások?” előadás arra irányítja a figyelmet, hogy a banki innováció sebességét és skálázhatóságát nagymértékben meghatározza a mögötte lévő technológiai alap.
A felhő, az adat és az AI együtt alakítja, milyen gyorsan fejleszthető tovább egy megoldás, hogyan vezethető be éles környezetben, és milyen rugalmassággal skálázható. Az architekturális döntéseknek közben a gyorsaság, a rugalmasság és a szabályozott működés követelményeit is össze kell hangolniuk.
Készen áll-e rá a szervezet?
Egy technikailag működő rendszer még nem jelent üzemszerű AI-használatot. Tulajdonosra, folyamatokra, mérésre, működtetésre és világos felelősségi rendre van szükség. Sepsy Károly workshopja ezért külön foglalkozik azokkal a szervezeti feltételekkel, amelyek hiányában egy sikeres pilot is könnyen megállhat a következő lépcső előtt.
Megismételhető-e ugyanez a következő projektnél?
Talán ez választja el leginkább az egyedi AI-kísérleteket a valódi szervezeti képességtől. Ha minden új use case-nél újra kell kezdeni az adatkapcsolatok, az infrastruktúra, az üzleti mérés és a működési modell kialakítását, a skálázás lassú és drága marad. A jól megválasztott technológiai és szervezeti alapok viszont a következő projektek indulását is gyorsíthatják.
A TC2 két TechShow X. programeleme így ugyanannak a feladatnak két oldalát mutatja meg: hogyan válasszunk olyan AI-projektet, amelynek van mérhető üzleti értéke, és hogyan építsünk mögé olyan technológiai és szervezeti alapot, amely az éles működést és a további skálázást is támogatja.
A TechShow X. 2026. október 14-15-én kerül megrendezésre a Várkert Bazárban. Sepsy Károly workshopja az első napon 13:25-kor kezdődik a Kisteremben, Révész Róbert a második napon 13:25-kor lép színpadra a Közepes teremben, a Reverse Fintech Pitch szekcióban.
