Félévente újratanult világ – mi válik természetessé 2036-ra?
Négy-öt pólusú világ, félévente újraírt tervek, analóg visszafordulás és mintegy 1200 kárrendező sorsa – ezek a témák kerültek elő a TechShow X. záró kerekasztalán, ahol dr. Oszkó Péter (O3 Partners), Harmati László (Erste Bank), Kurtisz Krisztián (UNIQA Insurance Group) és Gonda Gábor (Magyar Telekom) beszélt arról, mi válik természetessé 2036-ra, és hogyan kerülhető el, hogy a hatékonyság ára a vásárlóerő legyen.
Geopolitika, társadalom, technológia
Dr. Oszkó Péter szerint a következő tíz évet három fordulat határozza meg. Az első a geopolitika: a kétpólusú, majd egypólusú rend után négy-öt pólusú világ jön, gyorsabb pólusváltásokkal és tartós versengéssel, egyetlen nyertes nélkül. „Arra kell felkészülnünk, hogy félévente, évente újratanuljuk a világot” – fogalmazott. A második a társadalom: az öregedés, valamint a nyertesek és vesztesek közötti szakadék olyan feszültség, amely tíz évig nem tartható; ő lassú korrekcióban bízik. A harmadik a technológia: a tízéves kérdés „ködszurkálássá” vált. 2027-re tud tervezni, 2028-at látja, a 2000-es évek elején még tíz évre mert válaszolni.
Kételyek a megtérülésről
Gonda Gábor szerint a bizonytalanságot részben magunknak csináljuk, és fejlődésnek hívjuk: egyre több paraméterből kell döntenünk. „A valódi kérdés az, hogy ki hogyan tudja monetizálni azt az információtömeget, amit elé terítenek.” Az AI-t eszköznek tartja, amely más technológiákat és üzleti folyamatokat tesz hatékonyabbá, a következményeit viszont mély politikai kérdésnek látja. Egy kérdésre tíz éven belül választ vár: „Mi végre öntik ezeket az irdatlan százmilliárd dollárokat olyan eszközökbe, amelyek fél-egy év alatt avulnak, és emberi számítás szerint semmilyen megtérülésük nem lehet?”
Analóg visszafordulás és piaci koncentráció
Harmati László a pénzügyi világot illetően optimista: a fintechforradalom versenyképesebbé, átláthatóbbá és gyorsabbá tette az iparágat. A következő évtized meglepetése szerinte az analóg visszafordulás lesz. Egy nagy amerikai bank AI-alapú ügyfélszolgálatánál fizetni kell az emberi kiszolgálásért: a hívások 15 százalékánál számítottak erre, a pilot alatt a hívások felénél fizettek. Ez felértékeli majd a személyes tanácsadást. Előbb azonban erős piactisztulás és koncentráció jön, mert a technológiai átállás költségét a kisebb szereplők nem bírják. „A legnagyobb páneurópai bankot ma Revolutnak hívják, 70 millió ügyféllel.”
A szűk keresztmetszet a szervezet befogadóképessége
Kurtisz Krisztián szerint ma olyan gyorsan lehet dolgokat létrehozni, hogy a szervezet befogadóképessége lett a korlát. „Benne vagyunk az exponencialitásban, amit nem tudunk érzékelni.” A telefonnak hetven év kellett százmillió felhasználóhoz, a ChatGPT-nek hat hónap. Aki ma üzleti modellt rajzol, az minden új AI-modell megjelenésekor újraszámolja a létszámot: ötszázról négyszázra, háromszázra, rossz esetben ötre. „Az a 495 ember mit fog csinálni?”
1200 kárrendező és az újraelosztás
Az UNIQA-nál a vagyonkárok rendezését, amely a kárügyek harmadát adja, várhatóan átveszi a cég AI-megoldása. A magyar biztosítási piacra vetítve ez becslése szerint mintegy 1200 ember munkáját érinti, jellemzően 45 és 52 év közötti, gyerekes, autós, családi házas emberekét. A kárrendezésen megspórolt pénz fele a profitba, fele a díjcsökkentésbe megy, ezért Kurtisz Krisztián szerint jobb, ha a politika még a nagyobb zűr előtt kezd beszélni az újraelosztásról.
Európa kitettsége
Harmati László szerint a kontinens ma sokkal jobban függ az amerikai technológiától, mint a felhőszolgáltatások idején. Az Airbusnak harminc év kellett, hogy a Boeing mellé felnőjön; az AI-ban erre nincs idő. Európa versenyképességét az is rontja, hogy az elmúlt 25-30 évben folyamatosan csökken a ledolgozott munkaórák száma. Gonda Gábor a technológia oldaláról ijesztőnek nevezte a helyzetet: „Európa lesz a leginkább függő ezektől a technológiáktól, és semmit, de semmit nem uralunk belőlük.”
Juniorok és új munkakörök
Oszkó Péter cégénél a hatékonyságjavulás után „egy darab kollégát nem tudok elküldeni”: ugyanazok a kollégák tízszer annyi eredményt hoznak. A legizgalmasabb kérdés a junioroké: korábban két-három év tanulóidő után váltak önállóvá, most fél év alatt kell eljutniuk oda, hogy a technológiának adjanak ki feladatot és ellenőrizzék. Harmati László kettős képet lát: egyes munkakörökben nő a termelékenység, a standard folyamatok automatizálása viszont már kivált munkaerőt, miközben az ügyfélnek szánt AI-megoldások nagy része még falnak megy. Gonda Gábor szerint az emberek olyasmit fognak csinálni, amit ma elképzelni sem tudunk, ahogy tíz éve senki nem gondolta üzleti modellnek a YouTube-ot.
