Biztosan lesz leállás: a bankoknak a kilépési tervüket kell bizonyítaniuk
A pénzügyi szektorban az informatikai leállás elkerülhetetlen, ezért a bankoknak nem a baj megelőzésére, hanem a túlélésre és a szolgáltatóváltásra kell felkészülniük – hangzott el a TechShow X. második napján, a Reverse Fintech Pitch szekció nyitó előadásában. Révész Róbert, a TC2 vezérigazgatója és társalapítója azt vizsgálta, hogyan őrizhetik meg a pénzügyi intézmények a mozgásterüket a felhőben és az AI-ban. Kiindulópontja szerint a leállás biztosan bekövetkezik, mert az informatika a működés minden pontját átszövi.
Révész szerint a szektor eddig rossz kérdést tett fel az ellenálló képességről: azt kérdezte, mit teszünk, ha baj történik. A helyes kérdés az, hogyan éli túl a bank a bekövetkező eseményt a lehető legrövidebb leállással és a legkisebb bizalomvesztéssel, mert a baj biztosan meg fog történni. Ezt szemléltette a 2025. október 20-i AWS-leállás: egyetlen észak-amerikai régió DNS-hibája világszerte szolgáltatásokat bénított meg, és a TC2 működését is érintette.
A függőségnek jogi oldala is van. A 2025. június 10-i francia szenátusi meghallgatáson a Microsoft France jogi igazgatója elismerte, hogy amerikai hatósági kérés az Európában tárolt adatok kiadására is kötelezheti a szolgáltatót. A technológiai partner kiválasztásakor ezért az üzemeltetési, a jogi és a kereskedelmi kockázatokat együtt kell mérlegelni.
A függőség felszámolása nem reális cél: a nagy felhőszolgáltatók olyan fejlesztési sebességet és kapacitást kínálnak, amelyről a bankok nehezen mondhatnak le, a kizárólag saját szerverekre épülő működés pedig az üzemeltetés, a fejlesztés és a hibaelhárítás teljes felelősségét az intézményre terheli. A kockázat csökkentésének egyik eszköze a több felhőszolgáltatóra épülő működés. Az uniós vállalatok 72 százaléka öt amerikai felhőszolgáltatóra támaszkodik, a DORA rendelet pedig a szolgáltatói függőség felmérése mellett a kilépési terv működőképességének igazolását is előírja, nem elég azt papíron tartani.
Révész a függőség mérséklésében új lehetőségként említette a 2026 januárjában Brandenburgban megnyílt AWS European Sovereign Cloudot, amelybe az Amazon 7,8 milliárd eurót fektet. Ez a felhő fizikailag és logikailag elkülönül az AWS globális infrastruktúrájától, és uniós székhelyű vezetés alatt, európai joghatóságban működik.
Az AI-nál szintén érdemes több megoldásra támaszkodni. A Vercel AI Gateway adatai szerint a nyílt súlyú modellek aránya a szolgáltatás forgalmában 2025 decembere és 2026 augusztusa között 7-ről 56 százalékra nőtt. A modellváltás azonban önmagában nem szünteti meg a függőséget: az átkerülhet az AI-ügynököket futtató platformra, ahol a felhalmozott adatok akkor is megnehezíthetik a költözést, ha maga a modell könnyen cserélhető. Révész ezért azt javasolta, hogy a bankok a hozzáférési jogosultságok, az adatok tárolási helyére vonatkozó szabályok és a költségkontrollok átvihetősége szerint értékeljék a platformokat.
„Ne azt kérdezzük, melyik modell a legjobb ma. Kérdezzük azt, hogy ha holnap másik modellre vagy másik ügynökplatformra kell váltanunk, mennyi idő és kockázat az átállás, és kinek a kezében van a döntés” – fogalmazott. A TC2 saját tapasztalatairól szólva elmondta, hogy a vállalat az AWS mellé az Azure-t is felvette a kínálatába, és olyan megoldást fejlesztett, amely az AWS globális felhőjéből az európai szuverén felhőbe költözteti a banki és biztosítói szolgáltatásokat a megfelelés folyamatos ellenőrzése mellett.
Az előadás záró üzenete szerint a bankok számára a kontrollréteg ad tartós döntési alapot: a hozzáférések, az adatok tárolási helye és a költségek feletti ellenőrzés minden választott modellnél és platformnál ugyanaz marad. „A kontrollréteg az, ami nem változik naponta, hetente, és ami alapján ma felelősen dönteni kell arról, milyen irányba megy tovább egy vállalat” – mondta Révész Róbert.
