Az MNB szerint a bankok AI-stratégiáiban a kockázat kapja a legtöbb teret, az ember a legkevesebbet
A Magyar Nemzeti Bank idén június 30-ig minden banktól bekérte a mesterségesintelligencia-alstratégiáját, és nyolc nagy bank anyagát kulcsszavanként, mennyiségi alapon elemezte. Az eredményt név nélkül, aggregáltan mutatták be a TechShow X. második napi nyitó előadásán. Izer Norbert, az MNB szakembere szerint a vizsgálat módszere szándékosan egyszerű volt: nem fontossági sorrendet állítottak fel, hanem csak azt számolták, melyik kulcsterület mennyi teret kap a szövegekben.
A kockázat a stratégiák több mint ötödét fedi le
A hét vizsgált terület közül a kockázat a stratégiák több mint 20 százalékát fedi le, ezt követi az adat, majd a technológia. Az irányítás és az üzlet kisebb súllyal szerepel, az ügyfél és az ember, vagyis a képzés és a tudás pedig csak vékony sávként jelenik meg. A jogi megfelelés mára alapbeállítás: a bankok a beépített megfelelés elvén tervezik a folyamatokat, és egy AI-megoldás már az életútja elején kockázati besorolást kap. Izer Norbert ezt helyénvalónak tartja, mert a bank veszélyes üzem, de hozzátette: a felelős, biztonságos AI-használat nem azt jelenti, hogy lassú AI-használat, és nagyobb kockázat lehet, ha nem veszünk tudomást a technológiáról, mert mások viszont tudomást vesznek.
A szövegírás és a dokumentum-összefoglalás vezet a felhasználásban
Az adatoknál a régi és az új egymás mellett él. Szinte minden bank tervez adattárház-fejlesztést (87,5 százalékuk), és nagyjából háromnegyedük újszerű tárolási megoldásokat, például adattavakat is alkalmaz. A bankok fele már AI-szempontból is átvizsgálta és kategorizálta az adatvagyonát, a csoporthoz tartozó bankok pedig országhatáron átnyúlva, csoportszinten építik az adatplatformokat. A felhasználásban a szövegírás és a dokumentum-összefoglalás vezet, ezt a bankok közel 80 százaléka már ma is használja. A következő évben a kódolásban, a kódellenőrzésben és a kiberkockázatok valós idejű azonosításában várják a legnagyobb növekedést. Több banknak már tíznél több élesen működő felhasználási esete van, tehát nem pilotokról beszélünk. A stratégiákból kiolvasható következő kulcsterület az AI-ügynökök felhasználási eseteinek bővítése.
Nincs univerzális recept a szervezeti modellekre
A szervezeti modellekre nincs univerzális recept. Az egyik végpont egy erősen centralizált kompetenciaközpont, a másik a teljesen decentralizált modell, ahol minden szakterület saját kis csapatot kap, amely a technológiát és az üzleti igényt is érti. Ez üzletileg óriási előny, cserébe a szervezet egyes részei eltérő AI-érettségi szintre jutnak. A négy modell mindegyikére van élő nemzetközi példa, és egyik sem helyes vagy helytelen.
Gyenge pont a visszamérhetőség
A stratégiák az üzleti stratégiához kapcsolódnak, egyik sem készült pusztán a felügyelet kedvéért. 2024-ben a bankok negyedének volt AI-stratégiája, 2026 első félévére mindegyiknek. Háromnegyedüknél működik koordinációs struktúra, 60 százalékuknál van Chief AI Officer. A visszamérhetőség viszont gyenge pont: nem látszik egyértelműen, hogy transzparensen jól mérhető KPI-ok vannak rendelve az AI-hoz, holott a jó stratégiát mérhető célok teszik követhetővé. Az ügyfeleknél minden bank jelzi az AI használatát, visszajelzést kér, és stratégiai szinten rögzíti, hogy a folyamatból nem hagyható ki az ember.
A digitális csatornákról is józan képet adtak
A digitális értékesítésről szólva Izer Norbert rámutatott: sok bank digitális csatornaként jelenti azt a számlanyitást, amelyet a fiókban, az ügyfél saját mobilján végeznek el, holott valójában egy személyes megbeszélés eredménye. Ezért a klasszikus csatornákat is meg kell tartani azoknak, akik nem az AI-támogatott utat választják.
Változásmenedzsment, nem technológia
Zárásként Izer Norbert visszatért az előadás elején felvetett hibára: minden tankönyv és tanácsadó szerint az AI-átállás változásmenedzsment, az emberekről szól, a technológia önmagában nem ér semmit, ha nincs olyan csapat, amely ügyesen, jól, biztonságosan és felelősen használja. A hét terület közül mégis erre jut a legkevesebb figyelem. A jegybank szerepét kettősnek nevezte: szigorúan követi a bankokat, és közben arra ösztönzi őket, hogy fair, biztonságos, de gyors legyen az alkalmazkodás.
