Már a hirdetésnél kezdődik a csalás elleni védelem: mit hoz a PSR a bankoknak és a platformoknak
Kire milyen új felelősség hárul a PSR és a PSD3 nyomán? Dr. Béres Alexandra Dorottya, a Magyar Nemzeti Bank szakértője a TechShow X. „A pénz új formái” szekciójában a platformoktól a bankkártyáig vette sorra a változásokat.
Az új uniós pénzforgalmi csomag két jogszabályból áll: a PSR-rendeletből és a PSD3-irányelvből. Nem pusztán a PSD2 felülvizsgálata, jelentős új jogintézményeket vezet be, leginkább a visszaélések megelőzése terén, és összevonja a pénzforgalmi, valamint az elektronikus pénzre vonatkozó szabályokat. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény mint önálló kategória megszűnik, ezek a cégek is pénzforgalmi intézménynek minősülnek. A csomagot az év végén hirdetik ki, és 2028 harmadik negyedévétől kell alkalmazni.
A platformok is felelőssé válnak
A legnagyobb változás a hatály kiterjesztése: a jogszabály eddig az ügyfél és a pénzforgalmi szolgáltató viszonyát rendezte, a PSR viszont az óriás online platformokat és a keresőket is bevonja. Ha egy pénzforgalmi szolgáltató azt észleli, hogy egy internetes tartalom csalárd tranzakciókat generálhat, bejelentheti, a platformok pedig kötelesek lesznek azt levenni. Ha nem teszik meg, a szolgáltató megtérítési igénnyel fordulhat hozzájuk. A platformoknak edukációs kötelezettségük is lesz: tájékoztatniuk kell felhasználóikat a legújabb csalási formákról. A Facebooknak, az Instagramnak és a Google keresőjének is le kell majd vennie a csalásra okot adó tartalmat.
Négy óra várakozás és a megszemélyesítéses csalás
Az új ügyfélvédelmi elemek egy része már létező piaci gyakorlatból indul ki, a PSR ezekből jelöli ki a minimumot. Ilyen a kedvezményezett ellenőrzése: a megbízás megadása előtt az ügyfélnek látnia kell, hogy a számlaszám és a név összetartozik-e. Az eurós azonnali átutalásoknál ez már ma is kötelező.
A bankkártya és más fizetési eszköz aktiválása erős ügyfél-hitelesítéshez lesz kötve, az aktiválásról szóló értesítést pedig külön csatornán kell kiküldeni. A PSR többlete a késleltetés: az eszköz csak az aktiválás után négy órával lesz használható, bár ezt az időt az ügyfél módosíthatja. A költési limitek terén az ügyfélnek fizetési eszközönként, fizetési módonként és készpénzfelvételre is lehetőséget kell kapnia a limit beállítására és módosítására.
A megszemélyesítéses csalás felelősségi szabálya is bekerül a rendeletbe. Ilyen eset, amikor a csaló a bank ügyintézőjének adja ki magát, vagy lemásolja a netbank felületét. A kárt az ügyfél a pénzforgalmi szolgáltatóra háríthatja, ennek egyik feltétele azonban a rendőrségi feljelentés lesz.
Felfüggesztés és visszautasítás
A szolgáltatók eszköztára is bővül: a bankok a műveletmegfigyelés és más információk alapján csalásgyanúsnak ítélt fizetési műveletet felfüggeszthetik, és főszabály szerint fel kell venniük a kapcsolatot az ügyféllel a körülmények tisztázására. Az azonnali átutalásoknál elegendő lesz a műveletmegfigyelésre és az egyéb információkra hagyatkozni. A kedvezményezett bankja a csalásgyanús tranzakciót vissza is utasíthatja, ezt idén február óta a hazai szabályozás is lehetővé teszi. Mindkét eszközt információmegosztási mechanizmus támogatja: a szolgáltatóknak megállapodást kell kötniük a csalárd tranzakciók adatainak megosztásáról.
Huszonegy hónap, tizennyolc mandátum
A felkészülési idő 21 hónap, és a csomag az ügyfelek jogait is bővíti. A netbankban adathozzáférés-kezelő felület lesz, ahol az ügyfél látja, milyen felhatalmazást adott a számlainformációs és fizetéskezdeményezési szolgáltatóknak, és ezeket vissza is vonhatja. A pénzforgalmi szolgáltatóknak kötelező lesz alávetniük magukat a pénzügyi békéltetésnek. A jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített műveletek kifogásolásának határideje 13 hónapról 18-ra nő, a keretszerződés díjmentes felmondásának határideje hat hónapról háromra csökken. A boltok vásárlás nélkül is adhatnak majd készpénzt.
A nem banki pénzforgalmi intézmények részletesebb ügyfélpénzvédelmi szabályokat kapnak. Ha egy hitelintézet megtagadja a számlanyitást, azt indokolnia kell, az intézmény pedig a kijelölt hatóságnál fellebbezhet. A számlainformációs és fizetéskezdeményezési szolgáltatóknál pontosabban szabályozzák, milyen teljesítményt kell nyújtaniuk a bankok API-felületeinek.
A felkészülés már megkezdődött, hiszen sok elem szerepel az MNB ajánlásaiban. Az EBA 18 mandátumot kapott technikai standardok és iránymutatások kiadására, a PSD3 átültetése hazai jogalkotást igényel, és sok jogértelmezési kérdés várható. A PSR felülvizsgálati záradéka másfél-, három-, öt- és hétéves távra szól, a jogalkotó pedig a virtuális IBAN-okat és a MiCA szerinti elektronikuspénz-tokeneket tartja kiemelten fókuszban.
