Négy MNB-előadás mutatja meg, mire készüljön a pénzügyi szektor
Két év a PSR/PSD3-ra, öt stratégiai terület a pénzforgalomban, első mérleg az AI-alstratégiákról – a TechShow X. két napján az MNB négy szakértője négy nézőpontból ad kapaszkodót a pénzügyi szektor fejlesztési döntéseihez.
Egy bank vagy pénzügyi szolgáltató fejlesztési listáját ma egyszerre formálja a technológia, az ügyféligény, a szabályozás és a felügyeleti elvárás. Luspay Miklós a hazai pénzforgalom öt stratégiai területét mutatja be, dr. Béres Alexandra Dorottya a PSR/PSD3 új felelősségi szabályait, Izer Norbert az intézményi AI-alstratégiák első mérlegét vonja meg, Greinstetter Balázs pedig arról beszél, milyen kontrollokra lesz szükség egy AI-rendszer felügyeleti vizsgálata előtt.
2027 öt stratégiai területe – mi kerüljön előre a fizetési fejlesztési listán?
A magyar pénzforgalom elmúlt évtizedét nagyrészt infrastruktúra-fejlesztések határozták meg. Az azonnali fizetés, az elektronikus elfogadás bővülése és az ezekre épülő új szolgáltatások után a következő szakaszban egyre hangsúlyosabbá válik, hogy hol van még valódi fejlődési lehetőség, és milyen fejlesztéseket vár a piac szereplőitől a jegybank. Az MNB Pénzforgalom 2030 stratégiája is mérhető célokhoz köti az elektronikus fizetés további terjedését. Luspay Miklós, az MNB Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóságának vezetője a TechShow X.-en már öt konkrét stratégiai területre szűkíti a képet. Előadásából az is kiderül, hol vár a jegybank előrelépést a bankoktól és fizetési szolgáltatóktól, illetve mely területeken látszik a legnagyobb fejlődési lehetőség.
PSR/PSD3 – új felelősségi térkép a pénzforgalmi piacon
Ugyanebbe a fejlesztési térképbe érkezik meg az új európai fizetési szabályozás. Dr. Béres Alexandra Dorottya, az MNB pénzforgalmi szakértője azt mutatja meg, hogyan változtathatja meg a PSR/PSD3 a szolgáltatók felelősségét a fizetési csalásoknál és az ügyfélmanipulációnál. A kedvezményezett ellenőrzése, a tranzakciómonitoring, a csalási információk megosztása és az open banking működési feltételei egyaránt olyan területek, amelyek technológiai és működési feladatokat is hoznak. A jegybank megközelítőleg kétéves felkészülési időszakkal számol. Az előadás azt is bemutatja, hogyan támogatja a PSR/PSD3 a kisebb pénzforgalmi szolgáltatók helyzetét, és mely területeken érdemes már a szabályok alkalmazása előtt elkezdeni a felkészülést.
Mit árulnak el az AI-stratégiák a szektor felkészültségéről?
A második nap már az AI-ra fordítja ugyanezt a logikát. Az MNB 13/2025. ajánlása a digitális transzformáció részeként az AI felelős és biztonságos banki alkalmazását is részletesebben keretezi. A jegybank szerint a technológia az ügyfélkiszolgálás, a működési hatékonyság és a kockázatkezelés területén is érdemi változást hozhat. Izer Norbert, az MNB pénzpiacokért és digitalizációért felelős ügyvezető igazgatója az ajánlás nyomán elkészült intézményi AI-alstratégiákból vonja le az első átfogó következtetéseket. Bemutatja, hol tartanak a pénzügyi intézmények az AI szervezeti beépítésében, hol látszik gyors előrelépés, és mely képességek hiányoznak még. A bankok a saját AI-programjuk helyzetét a teljes szektor fejlődési irányához is viszonyíthatják. Az előadás a második nap nyitó plenáris szekciójában hangzik el.
MI a pénzügyi szektorban – mire készüljenek a felügyelt intézmények?
A stratégia után a kontrollok következnek. Greinstetter Balázs, az MNB digitalizációért felelős igazgatója az AI Act és a hazai felügyeleti elvárások gyakorlati oldalát bontja ki: milyen szempontok alapján válhat egy AI-rendszer magas kockázatúvá, milyen dokumentációra, folyamatokra és kontrollokra lehet szükség, és mire számíthat egy pénzügyi intézmény egy későbbi felügyeleti vizsgálat során. Azt is bemutatja, milyen szerepet tölt be az MNB a pénzügyi szektor AI-rendszereinek felügyeletében, és milyen mérföldkövekre érdemes készülni. Közvetlenül utána ugyanabban a szekcióban a K&H, az OTP és az Erste szakemberei beszélgetnek arról, hogyan lesz a keretrendszerből működő kontroll.
A négy előadásból egy közös fejlesztési térkép rajzolódik ki: merre tart a pénzforgalom, mely új szabályok alakítják át a működést, hogyan épül be az AI a pénzügyi intézményekbe, és milyen képességek teszik mindezt felügyeleti szempontból is vállalhatóvá. A szabályozási irányok mellett az is kirajzolódik, mely fejlesztési döntéseket érdemes már most előrevenni a 2027-re és az azt követő évekre készülő banki roadmapeken. A TechShow X. 2026. október 14-15-én kerül megrendezésre a Várkert Bazárban.
