Tízből négy kártyás vásárlás már mobiltárcás – új számok a qvikről és a csalásokról
Az MNB 2026 második negyedéves pénzforgalmi adatai szerint a hazai kibocsátású kártyákkal 587,5 millió vásárlás történt, ebből közel 240 milliót mobiltárcával bonyolítottak le, 2457 milliárd forint értékben. A teljes kártyás vásárlási darabszám egy év alatt 10,3 százalékkal nőtt, a mobiltárcásoké 33,7 százalékkal, így a mobiltárcák részaránya a korábbi nagyjából egyharmadról 40,8 százalékra emelkedett.
A qvikkel 4,58 millió fizetés teljesült 1144 milliárd forint értékben, és a QR-, NFC- vagy linkalapú fizetések a qvik-tranzakciók 47,4 százalékát tették ki. A kártyán kívüli elektronikus pénzforgalomban a sikeres visszaélések értéke 5,37 milliárd forint volt, negyedéves alapon 27,9 százalékkal magasabb.
A mobiltárcába regisztrált kártyák állománya 3,2 millióról 5,4 millióra ugrott
A mobiltárcába regisztrált kártyák állománya egy negyedév alatt 3,2 millióról 5,4 millióra ugrott, ebből azonban nem számítható tiszta organikus növekedés: egy jelentős új piaci szereplő belépése elsősorban az infrastruktúra-adatokat változtatta meg. A forgalmi adatokra a változás várhatóan a következő negyedévtől lesz érdemi hatással.
A qvik gyorsan nő, de a forgalom 91,2 százaléka továbbra is qvik-kérelemre teljesített utalás, átlagosan mintegy 433 ezer forintos összeggel. A teljes qvik-forgalom ezért nem kezelhető bolti és webáruházi vásárlási forgalomként. A QR-, NFC- és linkalapú qvik-fizetések száma 2,17 millióra nőtt, negyedéves növekedésük 25,3 százalék volt, értékük 16 százalékkal emelkedett, így az átlagos tranzakcióérték 50,1 ezerről 46,4 ezer forintra csökkent.
A csalásoknál a vállalati adatok rontották az összképet
A háztartásoknál a visszaélések értéke negyedéves alapon 15,4 százalékkal, 2,40 milliárd forintra csökkent. A nem pénzügyi vállalatoknál viszont 1,32-ről 2,88 milliárd forintra nőtt, az esetek száma pedig 204-ről 451-re emelkedett. A cégekhez kötődött az esetek 11,7 százaléka, de az összérték 53,6 százaléka. Egy vállalati visszaélés átlagos összege közel kilencszerese volt a háztartásokénak.
A módszerek között a pszichológiai manipulációval kezdeményeztetett vagy jóváhagyatott tranzakciók domináltak: ezek adták a kártyán kívüli sikeres visszaélések darabszámának 72,7 százalékát. A védelemben ezért a fizetési döntés környezete is külön figyelmet érdemel: kitől érkezett az utasítás, mi indokolja az utalást, és hogyan ellenőrizték a kedvezményezettet.
A kártyás vásárlásoknál közben javult a forgalomarányos mutató. A hozzájuk kötődő sikeres visszaélések értéke 1,64 milliárd forint volt, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A vásárlási forgalom értékének 16,8 százalékos növekedése mellett a visszaélések értékének aránya 0,0283-ról 0,0242 százalékra mérséklődött. Fontos korlát, hogy ezek pénzforgalmi visszaélési adatok, nem a banki rendszerek elleni kibertámadások teljes statisztikái, és a qvik és a mobiltárcák önálló csalási rátája nem állapítható meg belőlük.
A kereskedői díjbevétel az üzletmérettől függ
A legfeljebb egymillió forintos negyedéves kártyaforgalmú kereskedőknél az összes elfogadói díjbevétel a kártyás forgalom 3,51 százalékának felelt meg; a 250 millió forint feletti csoportnál 0,59 százalékának. Ezek csoportszintű, POS-díjakat is tartalmazó arányok, nem egyedi tranzakciós tarifák. A közel hatszoros különbség arra utal, hogy a qvik kereskedői ajánlatának versenyképessége erősen függhet a megcélzott üzletmérettől.
