Egyszerű felület, bonyolult háttér
Az érintéses fizetés, a mobilbank és az azonnali átutalás tíz év alatt újdonságból alapelvárássá vált, a hitelezés és a megtakarítások világa viszont alig mozdult. A TechShow X. nyitó kerekasztalán dr. Kovács Levente, Simó György és Gauder Milán arról beszélt, mitől lesz egy újításból tömeges alapértelmezés, és miért vérzik el egy hihető vízió.
A Covid hozta el a fordulatot
Dr. Kovács Levente szerint a bankszektor tempóját az határozza meg, hogy az ügyfélkör milyen technológiai változások befogadására képes. A Covid bezártságának hónapjaiban a társadalom széles rétegei kényszerből tanulták meg a digitális ügyintézést, ezért számít arra, hogy az AI-ra való átállás rövid időn belül, drasztikus mértékben megy végbe.
Gauder Milán a Mastercardnál élte végig a szektor riadalmait a telcóktól az azonnali fizetésig, és egyik fenyegetés sem vált valóra. Az azonnali fizetés bolti terjedését ő maga is túlbecsülte: a technológia jó, de az üzleti modell nem létezik. A Revolut kapcsán megjegyezte: minden országnak volt saját versenyzője, ma viszont a Revolut az egyetlen, amely valódi sikert ért el, de a régiek félresöprését nem hozta el.
A kudarc okai és a háttér bonyolódása
Simó György távközlési vezetőként dolgozott azon, hogy a bankok, a telcók, a Mastercard és egy nagy kereskedelmi lánc közösen vezessék be az érintéses mobilfizetést, és a kudarcot borítékolta, mert az OTP és a Telekom egyaránt a saját ügyfélelérését féltette a másiktól. Csalódását így fogalmazta meg: a magyar gazdaság nem lett dinamikusabb, versenyképesebb, és nem lett több startupunk.
Dr. Kovács Levente szerint a pénzforgalomban ment végbe a nagy változás: az ügyfél ma egy érintéssel fizet, miközben a háttérben a DORA-tól a pénzmosás- és csalásmegelőzésig tíz új folyamat épült be. A hitelezésben és a befektetéseknél ugyanez elmaradt: a folyamatok gyorsabbak lettek, a termékválaszték viszont alig változott. Gauder Milán szerint a blockchain hatása gyakorlatilag nulla, a PSD2 pedig öt évre lekötötte a fizetési világot, és három évig a bankok fejlesztési büdzséjét is felemésztette.
Fogadások 2036-ra
Dr. Kovács Levente a lakosság gazdagodására számít: a mai húszévesek mást várnak a banktól, és szerinte az AI által nyújtott banki termékválaszték bővülése révén nőni fog a vagyon. Gauder Milán a bank mint egység felbomlására fogad: a beágyazott pénzügyekben ott vesszük fel a hitelt, ahol vásárolunk, a bolti matricákon pedig az Apple Pay és a Google Pay váltotta a kártyamárkákat. Számokkal illusztrálta Európa lemaradását: az európai tőzsdei befektetések 53 százaléka amerikai cégekben van, az amerikaiaké 93 százalékban.
Simó György az AI-t Magyarország elmúlt százötven évének legnagyobb versenyképességi kihívásának nevezte, és szerinte egyedül rajtunk múlik, hogy ez előbb vagy utóbb történik meg. Tőkét a kiberbiztonságba és a banki ügyfélfelületek megújításába tenne, és a kvantumfenyegetéssel már ma számol. Az egyéni kezdeményezésekkel nincs baj, a tízmilliós intézményrendszer közös ambíciója hiányzik.
Mit néztünk be?
Arra a kérdésre, mire mondják majd 2036-ban, hogy 2026-ban benézték, Gauder Milán a saját mai befektetéseire tippelt: valószínűleg kilencven százalékuk elbukik, és abban bízik, hogy a maradék tíz százalék átsegíti ezen. Dr. Kovács Levente a bankok számánál látja a tévedés kockázatát: száz éve ezer bank működött az országban, ma harminc, ő ötvenet szeretne 2036-ra, de el tudja képzelni, hogy csak húsz marad. Simó György a longevity-ipar iránti szkepszisét szeretné benézni: ha 2036-ban hetvenévesen kicserélt szívvel és májjal ül ugyanezen a színpadon, akkor a mai kétkedése volt téves.
